Megmagyarázhatatlan, miről kell szólnia a mai felfogás szerint egy könyvbemutatónak. Bemutatjuk a könyvet? Vagy a könyv segitségével mutatjuk be egy személy lelkének apró töredékeit? Rövid történetek segitségével ábrázoljuk elmúlt, vagy még elmúlóban levő fájdalmak, megaláztatások, felszáradt könnyek, jobb esetben szárnyaló mosolyok emlékeit? Számomra ezt jelenti egy irodalomban kibontakozó est.
Cs. Gyimesi Éva: Szem a láncban. Soha senki nem fogja tudni összerakni a teljes láncot, talán maga a szerző sem. Ottmaradt ujjlenyomatok, elsuttogott gondolatok, folyamatos elővigyázatosság, gyanakvás még a sajátjaid iránt is. Ennyi maradhat meg az ember fejében az egész történetről. Bár én ezt sem tudhatom igazán, hisz az új generáció tudatlanságának pecsétje rajtam is éktelenkedik. Kiss Gyöngyvérnek, hogy bevezetődjön abba, ami hiányzik. A szabadság hiánya. Az új generáció számára a szabadság szó ismeretlen és egészen távoli. Igy lenne? Mindaz, ami előttünk magát a végtelenséget jelenti, a Magam-Ura-Vagyok érzés, az értékes pillanatok, amikor szinte szédülten levitáltunk a szabadság érzésétől, mind nem is létezett? Mikor az ember beül egy terembe, olyanok társaságában, akik gyakorlatilag már akkor a földi poklot járták, mikor mi még tervbe sem voltunk véve, azt a poklot, amin érettünk verekedték keresztül magukat, nem nehéz elhinni. Elhinni, hogy minden amit eddig ismertél csak a számodra létező naivitás, meghúzni magad a székben és gyanakvóan felkapni a fejed arra a kérdésre,hogy: "Nevek? Hogy az újak is tudhassák, ha apjuk, nagyapjuk, szomszédjuk, barátjuk...".
A szerzőnő arcán jelentékeny, tisztán kivehető, de már lemoshatatlan gyanakvás mindenkivel szemben. Ezzel szemben a válaszok határozottak, kiegyensúlyozottak. A visszaemlékezések percre pontossága, a számadatok helyessége a Célszemély számára meztelen természetességgel kerülnek felszinre, mig én csak kapkodom a fejem és próbálok a "felnőttekkel" nevetni olyan banalitásokon, melyekben semmi vicceset nem találok.
Cs. Gyimesi Éva : Szem a láncban
Bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába
Érdemes.
És ott ült melletted egy ember, aki szintén csak elfojtva és nehézkesen tudott nevetni egy - egy történeten, de veled együtt tudja, hogy mit jelent, mit kell jelentenie az emlékezésnek.
VálaszTörlés