szerves részedként tekintesz a sok baromságra amit csinálsz. ne értse senki, ne fájlalja a fennvaló, s hozzád hasonlókkal nevess mikor tele a szád megrághatatlan gumicukrokkal, kik mind balszerencséd egy-egy csodapéldányát képviselik. amit ugyebár nem lehet megemészteni, csak aztán majd valahogy kiesik a szádból. s amiről nem beszélünk, nem létezik felszólitás alatt úgy csinálunk mintha a gumicukrot nem is szeretnénk. pedig.
metaforák metaforája s a sok gagyi gondolat diplomatikus megjelentetése ami talán megnyugtathatja a lelket, ha már beszélni úgyse lehet róla. nem lehetni nem lehet, hanem nem LEHET. mert nem tudsz mit osztani rajta, hogy az még a mai mércéhez mérten érthető is legyen.
nincs se holdfény, se esti séta, se romantikus film, csak a mozdulat. kisimitod az ő, vagy saját -isten tudja ki- haját az előtted levő arcból s merő döbbenettel konstatálod, hogy az illető nem ismerősöd.
de a telefon mindent megold. s a 9 és fél óra ICs utazás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése